-Csak Jeremy elment.-mondta.
-De miért ???-kérdeztem szomorúan.
-Mert nincs itt keresni valója...-mondta Harry gúnyosan.
-Ott a helye ahol én vagyok....-mondtam dühösen.
-És miért ???-kérdezte Harry.
-Mert szeretem őt ahogy téged is...-kiabáltam és felfutottam a lépcsőn, behuppantam az ágyamba és csak sírtam.Pár percel később Harry feljött utánnam.
-Bejöhetek ???-kérdezte halkan.
-Menny innen...-dünnyögtem.Erre leült az ágyam szélére és csak nézett engem.Már kicsit idegesített, hogy ott ül mellettem némán és csak néz engem.
-Mi az ???-kérdeztem elfolyt sminkkkel és kisírt szemekkel.
-Semmi csak sajnálom ha tudtam volna, hogy te szereted őt akkor....-mondta szomorúan.
-Akkor mi ???-vágtam akaratlanul is a szavába.
-Akkor nem küldöm el őt és akkor most boldog lennél.-motyogta.
-Miért ennyire fontos neked az én boldogságom ???-kérdeztem.
-Igen mert....-mondta és megfogta a kezemet- én szeretlek téged... Én erre nem tudtam semmit mondani nagyon meglepődtem.
-Már rég megszerettem volna kérdezni, hogy te, mi lennél nekem barát vagy barátnő...-mondta.
-Hát.....
-Ne csak ez után válaszolj...-mondta majd megcsókolt.
-Egyértelműen barátnő...-mosolyogtam rá és újra megcsókoltuk egymást és ekkor bejött Csenge.
-Akkor ti most együtt vagytok ???-kérdezte fura fejjel.
-IGENNNN !!!!-ordította Harry.